04 máj Végrendelet saját kezűleg – megéri?

Végrendelet nélkül a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek, azaz elsősorban a gyermekek örökölnek – ha vannak. Őket követi (vagy adott esetben velük együtt) a túlélő házastárs, továbbá a szülők. Itt még bejönnek az úgynevezett helyettes örökösök, de felesleges most bonyolítani. Ha nem értünk egyet a törvényes rendszerrel, például élettársi kapcsolatban élünk – az élettárs nem minősül törvényes örökösnek -, akkor érdemes valamilyen végintézkedést tennünk. Ennek legklasszikusabb formája a végrendelet. Még ennek is több formája van azonban.

A legerősebb kötőerővel a közjegyző által készített közvégrendelet rendelkezik, azonban az új közjegyzői díjszabás miatt ezek a végrendeletek manapság rendkívül sokba kerülnek. Sokszor nincs az embereknek akár több mint 100 ezer forintjuk egy végrendeletre. A másik véglet, mikor megpróbálják otthon, saját kezűleg megoldani. Ennek költsége nyilván nincs, kockázata viszont rengeteg.

Nézzük is az elsőt.

Nyilatkozati elv – az meg micsoda?

Ha egy szerződést két fél eltérően értelmez, akkor a bíróság meg tudja hallgatni őket, hogy mire gondoltak amikor aláírták, miért pont így fogalmaztak? Ez utóbbit nevezzük akarati elvnek. Csak hogy a végrendelet értelmezése minden esetben akkor merül fel, amikor az azt író személy elhunyt. A holtak pedig nem beszélnek. Természetesen vannak erre áthidaló módszerek, de az új polgári perrendtartás továbbra is elutasító a jósokkal, javasasszonyokkal és táltosokkal szemben.

Mivel nem tudjuk a holtat megkérdezni, minden esetben csak a leírt dolgokból tudunk kiindulni. Van ugyan egy jogelv, amit „favor testamenti”-nek nevezünk; ez azt mondja ki, hogy törekedni kell arra, hogy az örökhagyó akarata érvényesüljön. Igen ám, de ez elvezet minket egy nagy dilemmához: még ez az elv sem eredményezheti azt, hogy érvénytelen végrendelet érvényessé váljon.

Érvénytelen végrendelet?

Pontosan az előzőekben írtak miatt nagyon biztosnak kell lennünk abban, hogy a végrendelet attól származik, aki azt aláírta. Ennek a bizonyosságnak ki kell terjednie a végrendelet minden lapjára, minden leírt betűre. Gyakran hitetlenkednek ügyfelek, mikor eláruljuk, hogy a végrendeletek nagyobb része érvénytelen. Ha pedig érvénytelen, akkor nem az fog örökölni, akit az örökhagyó szeretett volna. Még az ügyvédek által írt végrendeletek is nagy számban érvénytelen. Az ügyvédeknek kötelező felelősségbiztosítással rendelkezniük, amit a legtöbben a MÜBSE nevű szervezetnél kötnek meg. A MÜBSE kárkifizetéseinél minden évben első helyen az örökléssel összefüggő ügyvédi műhibák szerepelnek.

Ezeket a műhibákat olyan emberek követik el, akik 5 évig jogot tanultak, 3 évig bojtárkodtak és jó eséllyel nem az első napjukon írták a végrendeletet, tehát még szakmai tapasztalatuk is van. Mennyi esélye van annak jót írni, aki még életében nem írt végrendeletet? Önre bízzuk a választ.

De mitől lehet érvénytelen?

Nem jogászoknál tipikus hiba, hogy több lapból áll a végrendelet, de az első lapot nem számozzák, csak az utána következőket. Vagy olyan végrendeletet írnak, amire két tanú szükséges, azonban a tanúk csak az utolsó oldalt írják alá. Jogászoknál tipikus hiba, hogy két tanú helyett ellenjegyzik a végrendeletet. Sokszor csereszabatos a két megoldás, de végrendeletnél pont nem: ott a jogszabály két tanút kér, nem azt, hogy teljes bizonyító erejű magánokirat legyen. Sokáig vita volt arról, hogy olvashatónak kell-e lenni a tanúk nevének az iraton, illetve hogy pontosan hova kell kerülnie az aláírásoknak – ehhez ismerni kell az aktuális joggyakorlatot.

Leírhatnánk az összes gyakori hibát, de még akkor is ott maradna a probléma, hogy a megfogalmazás pontosságán nem javítanánk semmit.

Mi lehet az ügyvéd hozzáadott értéke?

Az ügyvéd által készített végrendelet ideális esetben úgy van megfogalmazva, hogy az által mindig az örököljön akit az örökhagyó szeretne, ráadásul olyan mértékben. Logikusnak tűnhet például 50 évesen akár helyrajzi szám szerint beleírni azt, hogy „2389. hrsz. alatti ingatlanomat örökölje lányom, Iluska”. De mi van akkor, ha az ingatlant 5 év múlva eladjuk? Mit örököl akkor Iluska?

Másik klasszikus pontatlanság: „minden ingóságomat és ingatlanomat örökölje Iluska”. Igen ám, de mi van akkor, ha valaki tartozik nekem 10 millió forinttal? A követelés az se nem ingó, se nem ingatlan: az követelés. Ki örökli a követelést? Az ügyvéd által készített végrendelet ráadásul elhelyezhető egy központi nyilvántartásban, így minden esetben előkerül, biztosan nem veszik el a szekrény mélyén. Ha pedig minden esetben előkerül, akkor nem kell igaznak tartanunk a hagyatéki perekben edződött ügyvédek mondását:

„Mindig az örököl, aki elsőként ér a házba.”

Magyarázat: ő találja meg a végrendeletet, megsemmisítheti ha nem tetszik neki, illetve gyakori, hogy ilyenkor összeszedik az értékes ingóságokat, készpénzt. Akinek nem inge…

Szerző: dr. Kovács Krisztián ügyvédjelölt