SCHMIDT ÜGYVÉDI IRODA | Baleset a csapatépítőn, ki a felelős?
A csapatépítő tréningek divatos és napjainkban előszeretettel megtartott rendezvények. Ezek a rendezvények a munkavállalók érdekében, a csapat szellem megteremtésének céljából jönnek létre. Azonban a csapatépítő programokon gyakran bekövetkezhetnek nem várt balesetek, ezért jó, ha tisztában vagyunk azzal milyen esetekben terheli a munkáltatót kártérítési felelősség.
858
post-template-default,single,single-post,postid-858,single-format-standard,qode-quick-links-1.0,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-title-hidden,qode_grid_1300,footer_responsive_adv,hide_top_bar_on_mobile_header,qode-content-sidebar-responsive,qode-theme-ver-11.2,qode-theme-schmidt Ügyvédi iroda,wpb-js-composer js-comp-ver-5.2.1,vc_responsive

Baleset a csapatépítőn, ki a felelős?

A csapatépítő tréningek divatos és napjainkban előszeretettel megtartott rendezvények. Ezek a rendezvények a munkavállalók érdekében, a csapat szellem megteremtésének céljából jönnek létre. Azonban a csapatépítő programokon gyakran bekövetkezhetnek nem várt balesetek, ezért jó, ha tisztában vagyunk azzal milyen esetekben terheli a munkáltatót kártérítési felelősség. Főszabály szerint a munkáltató kártérítési felelősségével összefüggésben az Mt. azt mondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárát.

 

Kérdés, hogy a csapatépítő eseményeken elszenvedett balesetek összefüggésben állnak-e a munkaviszonnyal.

 

Ennek megítélése összetett feladat. Számos tényező határozza meg azt, hogy felelős-e a munkáltató a bekövetkezett balesetért, és azt, hogy a baleset összefüggésben áll-e a munkaviszonnyal. Vegyünk például egy síeléssel egybekötött csapatépítő rendezvényt. A síelés önmagában is veszélyes lehet, azonban egy csapatépítő rendezvény során gyakran fokozódik annak esélye, hogy baleset érjen bennünket. Ez adódhat abból, hogy egy csapatépítő során, a kollégákkal töltött fesztelen idő miatt vakmerőbbek és figyelmetlenebbek lehetünk. A baj könnyen megtörténhet, ezért az önfeledt síelés végződhet valamelyik helyi sürgősségi betegellátó osztályon is.

 

A bírói gyakorlat a munkáltató által, munkaidőnek minősülő időben szervezett sporteseményt, amelynek költségeit a munkáltató fedezte, a munkáltató működési körébe tartozónak tekinti. Tehát az első fontos szempont azt megvizsgálni, hogy a baleset munkaidőnek minősülő időben, vagy azok kívül következett be, és annak költségeit a munkáltató finanszírozta vagy saját költségünk alapján. A csapatépítő során vannak kötelező programok és vannak szabadidős tevékenységek. Az, hogy az adott baleset a munkáltató által kötelezővé tett program során, vagy szabadidős tevékenység alkalmával következett be, nagy jelentőséggel bír a felelősségi kérdések alakulásában. A munkáltatót kizárólag a kötelezővé tett programokkal összefüggésben bekövetkezett károk/balesetek vonatkozásában terheli kártérítési felelősség. Amennyiben a példának felhozott síelés nem volt kötelező program és annak költségeit sem a munkáltató fedezte, nem terheli felelősség a munkáltatót a csapatépítőn elszenvedett baleset miatt.

 

Hogyan érvényesíthetjük kárigényünket?

 

A munkáltatói kártérítési felelősség alapvető feltétele, hogy a munkáltató tudomást szerezzen a munkavállalót ért balesetről. Ez a tudomásszerzés ideális esetben a munkavállaló tájékoztatása alapján történik, mivel a munkaviszonyban lévő felek együttműködésre kötelezettek és ebbe beletartozik a tájékoztatási kötelezettség is. Azt követően, hogy a munkáltató tudomást szerezett a károsodásról, köteles a munkavállalót felhívni a kárigénye előterjesztésére, azonban a kárigény előterjesztésére irányuló felhívás ellenére is előterjesztheti kárigényét a munkavállaló. A kárigény bejelentésének legbiztosabb módja, ha azt a károsult írásban terjeszti elő.

 

A károsult kárigényét közvetlen módon a munkáltatóhoz, de akár ezt a fázist mellőzve, közvetlenül a bíróság felé is bejelentheti, de ekkor már peres eljárásról beszélünk. Fontos, hogy a balesettel összefüggésben a munkavállalónak kell bizonyítania (vagy legalább valószínűsíteni), hogy őt kár érte, valamint azt, hogy okozati összefüggés van a kára és a munkaviszony között. Amennyiben a munkavállaó ezt nem tudja sikerrel bizonyítani, úgy a munkáltató mentesül a felelősség alól.

 

Milyen határidő áll rendelkezésre az igényérvényesítésre?

 

A kárigény érvényesítésére három éven belül kerülhet sor. Ez a három év az általános munkajogi elévülési idő. A határidő akkor is irányadó, amennyiben maga a munkaviszony idő közben már megszűnt, tekintet nélkül arra, milyen jogcím alapján került megszüntetésre a munkaviszony.

Szerző: Pap Roxána Lilla – jogi asszisztens