08 ápr Gyakornokok foglalkoztatása
Gyakornokok foglalkoztatása – milyen típusú szerződést kössünk?
Gyakran merül fel kérdésként ügyfeleink részéről, hogy milyen típusú szerződés alapján, hogyan éri meg legjobban a hallgatói jogviszonnyal rendelkező főiskolások és egyetemisták gyakornoki-asszisztensi munkakörben történő foglalkoztatása a gazdasági társaságoknál.
Először is fontos tisztázni, hogy a hallgatói jogviszony mellett a gyakornok akár teljes munkaidőben is foglalkoztatható, vagyis semmilyen formában sem összeférhetetlen a munkavégzés és a felsőoktatási tanulmányok folytatása. A foglalkoztatás a felek megállapodása alapján történhet a Munka törvénykönyve (Mt.) által meghatározott keretek között munkaszerződés, vagy tanulmányi szerződés alapján, de adott esetben a Felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződés, vagy a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti megbízási szerződés alapján is. A mindkét félnek optimális jogviszony megválasztásánál a munkáltató számára fontos munkaszervezési és adózási szempontok mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a munkavállalók azonos bruttó munkabér mellett nem csupán eltérő nettó bért fognak kapni ugyanazon munkáért ugyanannyi munkaidőre számítva, hanem a különböző jogviszonyok és különböző mértékben megfizetett járulékok adott esetben a későbbiekben a nyugdíjra való jogosultság és a nyugdíj összegének meghatározásakor is jelentős szerepet játszhatnak.
A megbízási szerződés
A Ptk. szerinti megbízási jogviszony alapján kizárólag eseti megbízások, vagy rövidebb időtartamú projektek feladatainak ellátására javasoljuk a hallgatói jogviszonnyal foglalkoztatott gyakornokok alkalmazását. Ennek oka, hogy egy esetleges adóhatósági vizsgálat során a hatóság a megbízási szerződést színlelt – a tényleges munkaviszonyt – leplező szerződéssé minősítheti és megállapíthatja, hogy a felek kizárólag adóelkerülés céljából választották a munkaviszony létrehozása helyett a megbízási jogviszonyt. A színlelt szerződés a Ptk szerint semmis, az adóhatóság pedig ebben az esetben a ténylegesen létrejött jogviszony, vagyis a munkaviszony alapján fizetendő kötelezettségekhez fogja igazítani az adóbírság mértékét.
A megbízási jogviszony előnye ugyanakkor a munkáltató szempontjából, hogy járulékfizetési kötelezettség nem terheli, a megbízási szerződés megszüntetése a felmondási indokolás kötelezettségének hiánya miatt lényegesen egyszerűbb, végkielégítés fizetésére pedig a megbízó nem kötelezhető.
A tanulmányi szerződés
Tanulmányi szerződés megkötését javasoljuk elsősorban azoknak az ügyfeleinknek, akiknek jelentős költség- és időráfordítással jár a jellemzően hiányszakmákban foglalkoztatni kívánt munkavállalók alkalmazása. A tanulmányi szerződéssel a munkáltató azt vállalja, hogy a gyakornoknak meghatározott összegű támogatást nyújt a tanulmányai ideje alatt, míg a munkavállaló arra kötelezi magát, hogy a megállapodásban meghatározott képzettséget megszerzi és a képzettség megszerzését követően a munkáltató által nyújtott támogatással arányos ideig – de legfeljebb öt évig – felmondással nem szünteti meg a munkaviszonyát. A vállalt kötelezettsége alól a munkavállaló csak akkor mentesülhet, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el, míg a munkáltató a szerződéstől elállhat és -részben, vagy egészben – vissza is követelheti az általa nyújtott támogatást, ha a munkavállaló megszegi a tanulmányi szerződés rendelkezéseit, nem megfelelő a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem tölti ki a tanulmányi szerződésben vállalt időtartamot.
A hallgatói munkaszerződés
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) értelmében a gyakorlatigényes alapképzési szakokon legalább 6 hetes szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük a hallgatóknak. A szakmai gyakorlat teljesítéséhez az Mt. szerinti munkaszerződés, vagy az Nftv. szerinti hallgatói munkaszerződés megkötése szükséges. Hallgatói munkaszerződés alapján a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen végezhet munkát a hallgató, míg munkaszerződés alapján a fentiek szerint bármely, a felsőoktatási intézmény által elfogadott gazdasági társaságnál. A két szerződéstípus alapján létrejött jogviszonyok között a legjelentősebb különbség abban áll, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján a munkáltató csak szűkebb keretek között oszthatja be a munkavállaló munkaidejét, míg az Mt. szerinti munkaszerződés alapján a munkaidő beosztásánál nem kötelező figyelmemmel lenni a hallgatói jogviszonyra.
Szerző: dr. Gerber Csanád ügyvédjelölt
A SCHMIDT Ügyvédi Iroda teljeskörű jogi szolgáltatást nyújt a munkavállalóval kötendő szerződés típusának kiválasztásához szükséges tanácsadástól kezdve az egyes szerződések megszerkesztéséig.
