SCHMIDT ÜGYVÉDI IRODA | Munkaerő-közvetítés
Korábbi cikkükben elemeztük a munkaerő-kölcsönzést, most viszont a magán-munkaközvetítői tevékenységet vesszük górcső alá.
922
post-template-default,single,single-post,postid-922,single-format-standard,qode-quick-links-1.0,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-title-hidden,qode_grid_1300,footer_responsive_adv,hide_top_bar_on_mobile_header,qode-content-sidebar-responsive,qode-theme-ver-11.2,qode-theme-schmidt Ügyvédi iroda,wpb-js-composer js-comp-ver-5.2.1,vc_responsive

Munkaerő közvetítés

A magán-munkaközvetítői tevékenység

Korábbi cikkükben elemeztük a munkaerő-kölcsönzést, most viszont a magán-munkaközvetítői tevékenységet vesszük górcső alá.

Mi a magán-munkaközvetítés?

A munkaerő-kölcsönzés részletszabályait, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) részletezi.

A Rendelet szerint, a magán-munkaközvetítés, a kormányhivatal munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, a külföldi (nem magyar) állampolgárok Magyarországra való közvetítését is.

A magán-munkaközvetítés szempontjából foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka, ideértve a gyermeknevelő (au-pair) tevékenysége is.

A fentiek szerint gyermeknevelő (au-pair) tevékenységnek minősül az olyan foglalkoztatás, amelynek keretében a foglalkoztatott, magánszemélyeknél (családoknál) közreműködik a gyermek(ek) ellátásában, nevelésében, gondozásában

Ki folytathat magán-munközvetítésre irányuló tevékenységet?

Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény feltételeinek. A magán-munkaközvetítői tevékenységet megkezdése iránti kérelmet, az illetékes állami foglalkoztatási szervnél kell bejelenteni. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait

A magán-munkaközvetítésre irányuló tevékenység megkezdésének feltételrendszere

A magán-közvetítői tevékenység megkezdése iránti kérelmet a magán-közvetítő székhelye szerinti illetékes állami foglalkoztatási szervnél kell bejelenteni.

A kérelemben igazolni kell, hogy:

– a bejelentőt az előírt nyilvántartásba (pl.: kft. esetében cégjegyzékbe) bejegyezték és létesítő okirata a magán-közvetítői tevékenységet tartalmazza;

– a bejelentő vagy az általa – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy Rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik;

– a bejelentő a magán-munkaközvetítő tevékenységének gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik (rendelkezik megfelelő informatikai berendezésekkel, telefonnal, internettel, stb.);

-a bejelentő a Rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.

A vagyoni biztosíték mértéke, amennyiben a magán-munkaközvetítés belföldre vagy az Európai Gazdasági Térség többi tagállamának területére irányul 500 ezer forint, amennyiben külföldre, az Európai Gazdaság Térség nem részes állama felé irányul, úgy abban az esetben pedig 1 millió forint.

A magán-munkaközvetítői tevékenység korlátai

A magán-munkaközvetítés során tilos

a) a munkát keresők között hátrányos megkülönböztetést tenni nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt,

b) a munkát keresőt jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre közvetíteni,

c) a munkát keresőt nem létező állásba közvetíteni, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba), ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,

d) olyan munkaerőigényt kielégíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz,

e) olyan személyi adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.

„Megjegyzendő, hogy nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkülönböztetés.”

A magán-munkaközvetítő a tevékenységéért a munkát keresővel szemben díjat, költséget nem számolhat fel, csak és kizárólag a későbbi foglalkoztatóval szemben.

Nem folytatható magán-munkaközvetítői tevékenység arra a munkavállalásra, amely nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, és amellyel kapcsolatos munkaközvetítői tevékenységre a nemzetközi szerződés alapján állami szerv jogosult.

Külföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása során be kell tartani annak az országnak – a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó – jogszabályait, amelyben történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítői tevékenység irányul.

A magán-munkaközvetítő tájékoztatási kötelezettsége

A magán-munkaközvetítőnek a munkát keresőt tájékoztatnia kell a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, várható kereseti lehetőségről.

Ha a magán-munkaközvetítői tevékenység külföldi munkavállalásra irányul, a magán-munkaközvetítőnek a fogadó ország jogszabályairól – különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról – a közvetítést megelőzően a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik.

Külföldi állampolgár magyarországi munkavégzésre csak a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályok figyelembevételével közvetíthető.

Szerző: dr. Párkányi Botond ügyvédjelölt

Amennyiben Ön olyan gazdasági társaság vezetője, amely magán-munkaközvetítéssel foglalkozik, avagy magán-munkaközvetítéssel kíván foglalkozni vagy Ön magán-munkaközvetítőt vesz igénybe munkakeresése során és jogi segítségre van szüksége, úgy keresse bizalommal a SCHMIDT Ügyvédi Iroda tapasztalt kollégáit.