SCHMIDT ÜGYVÉDI IRODA | Munkaerő-kölcsönzés
Munkaerő-kölcsönzésnek minősül az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi
902
post-template-default,single,single-post,postid-902,single-format-standard,qode-quick-links-1.0,ajax_fade,page_not_loaded,,qode-title-hidden,qode_grid_1300,footer_responsive_adv,hide_top_bar_on_mobile_header,qode-content-sidebar-responsive,qode-theme-ver-11.2,qode-theme-schmidt Ügyvédi iroda,wpb-js-composer js-comp-ver-5.2.1,vc_responsive

Munkaerő-kölcsönzés: a legfontosabb tudnivalók

Mi a munkaerő-kölcsönzés?

A munkaerő-kölcsönzés, mint atipikus foglalkoztatási formát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) és a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) részletezi.

Munkaerő-kölcsönzésnek minősül az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.

Ezen jogviszony vonatkozásában kölcsönbeadónak minősül az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi; míg kölcsönvevőnek minősül az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez.

Ki folytathat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet?

Munkaerő-kölcsönbeadó lehet az az Európai Gazdasági Térségbeli államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet, amely megfelel a Törvény és a Rendelet feltételrendszerének.

Munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenység megkezdésének feltételrendszere

A kölcsönbeadói tevékenység megkezdése iránti kérelmet a kölcsönbeadó székhelye szerinti illetékes kormányhivatalhoz a kölcsönzői tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal be kell jelenteni.

A kérelemben igazolni kell, hogy:

– a bejelentőt az előírt nyilvántartásba (pl.: kft. esetében cégjegyzékbe) bejegyezték és létesítő okirata a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet tartalmazza;

– a bejelentő vagy az általa – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy Rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik;

– a bejelentő a munkaerő-kölcsönzés tevékenységének gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik (rendelkezik megfelelő informatikai berendezésekkel, telefonnal, internettel, stb.);

– a bejelentő szerepel az állami adóhatóság által vezetett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban;

-a bejelentő a Rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.

A vagyoni biztosíték mértéke 15 millió forint.

Kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását – a megállapodást kötelező írásba foglalni. Nagyon fontos kiemelni, hogy a munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás semmis (azaz joghatás kiváltására alkalmatlan), ha

– a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos;

– a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak; vagy

– a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

A felek erre vonatkozó, eltérő megállapodása hiányában a kölcsönbeadó viseli a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokolatlanul merül fel, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges alkalmassági vizsgálat díját stb.

A kölcsönzésre irányuló munkaviszony

A munkáltatónak és a munkavállalónak, a munkaszerződésben meg kell állapodni abban, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre, továbbá meg kell határozni a munkavégzés jellegét és az alapbért.

A kölcsönbeadó írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót legkésőbb a kikölcsönzést megelőzően

– a kölcsönvevő azonosító adatairól,

– a kikölcsönzés kezdetéről,

– a munkavégzés helyéről,

– a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről,

– a kölcsönvevő részéről a munkáltatói jogkört gyakorlóról,

– a munkába járás, a szállás és az étkezés feltételeiről.

A kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló munkavédelmével, a munkavégzéshez szükséges feltételek és egyéb, a munkavégzéshez szükséges alapvető feltételek biztosításával, valamint a munkaidővel és pihenőidővel, illetőleg ezek nyilvántartásával kapcsolatos, a munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket a kölcsönvevő gyakorolja és teljesíti.

Szerző: dr. Párkányi Botond ügyvédjelölt

Amennyiben Ön olyan gazdasági társaság vezetője, amely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, avagy munkaerő-kölcsönzéssel kíván foglalkozni vagy Önt munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaszerződéssel foglalkoztatják és jogi segítségre van szüksége, úgy keresse bizalommal a SCHMIDT Ügyvédi Iroda tapasztalt kollégáit.