01 ápr Fizetésképtelenség: Mikor számít fizetésképtelennek a cég?
Mi az a fizetésképtelenség?
Fizetésképtelenség fogalmát Magyarországon először Dr. Apáthy István, az 1881-es csődtörvény tervezetének kidolgozója határozta meg, amely szerint fizetésképtelenségnek nevezzük azt az állapotot, amelyben „az adós abba a helyzetbe, amelyben minden kötelezettségének eleget nem tehet, vagy azért jut, mert tartozásai tényleges vagyonát meghaladják, vagy azért, mert bizonyos időben minden hitelezőt kielégítetni nem képes. Az adós ez állapotát csődnek nevezzük, amelyet az első esetben vagyonhiány, az utóbbiban pedig, fizetési tehetetlenség von maga után.”
Ezen fogalommeghatározás volt az ezt követő csődtörvények alapja, azok ezen definíciót cizellálták tovább, így a hatályos, a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdése a fizetésképtelenséget a következő szerint állapítja meg:
A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
- a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
- b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
- c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
- d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
- e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy
- f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
Amennyiben tehát a gazdálkodó szervezetünk (gazdasági társaság, egyesület, alapítvány stb.) a Cstv. 27. § (2) bekezdésben foglalt bármely tulajdonsággal rendelkezik, úgy a bíróság a gazdasági szervezetet fizetésképtelennek nyilváníthatja.
Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet?
A hatályos jogszabály alapján, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői (pl. ügyvezető, vezérigazgató, elnök stb.) előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
A hatályos jogszabály vonatkozásában a Kúria az egyik eseti döntésében (BH 2014.188.) az alábbiakkal egészítette ki: „A fenyegető fizetésképtelenség megállapíthatósága tekintetében az a lényeges kérdés, hogy az adós a tartozását az esedékességkor képes-e kiegyenlíteni. Ha erre nem képes, mert nincs megfelelő pénzeszköze vagy megfelelő hitele a tartozás kifizetésére, illetve nem tud megállapodni a hitelezővel a teljesítés más módjában vagy a teljesítési határidő módosításában –, akkor bekövetkezik a fenyegető fizetésképtelenség abban az esetben is, ha az adós egyéb vagyona kimutatások szerint fedezetet nyújtana a tartozások kiegyenlítésére.”
Fizetésképtelenség beálltának az időpontja
A fentiek alapján tévednénk akkor, amikor a fizetésképtelenség megállapításának időpontját azonosítanánk a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésének időpontjával, hiszen ezen két esemény az időben megfelelően és teljes bizonyossággal elhatárolható. A fizetésképtelenséget csak és kizárólag bíróság a jogerős határozatában (ítéletében) állapíthatja meg, míg a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltát a jogszabály alapján az adós gazdálkodó szervezet is tökéletesen meg tudja állapítani: tartozását annak esedékességekor maradéktalanul képes-e kiegyenlíteni? Amennyiben nem, úgy a fizetésképtelenséget fenyegető helyzet már be is bekövetkezett a jogszabály szerint, amely alapján a hitelezők igényük érvényesítése érdekében különböző eljárásokat kezdeményezhetnek az adóssal szemben.
Összegezvén tehát a fentebb előadottakat, a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségének beállta megegyezik a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapító bíróság ítéletének a jogerőre emelkedésének az időpontjával, azonban ez ne tévessze meg a gazdálkodó szervezetek vezetőit, ugyanis a fizetésképtelenséget fenyegető helyzet beálltától kezdődően még nagyobb odafigyeléssel, körültekintéssel és gazdasági alapossággal kell eljárniuk a gazdálkodó szervezetük vezetése körében.
Szerző: dr. Párkányi Botond – ügyvédjelölt
Amennyiben Ön olyan gazdasági szervezet vezetője, amelyet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet veszélyeztet vagy Ön hitelező gazdasági szervezet vezetője és jogi segítségre van szüksége, úgy keresse bizalommal a SCHMIDT Ügyvédi Iroda tapasztalt kollégáit.
