SCHMIDT ÜGYVÉDI IRODA | ekáer rendszer keretében történő bejelentési kötelezettségek szabályai 
434
post-template-default,single,single-post,postid-434,single-format-standard,qode-quick-links-1.0,ajax_fade,page_not_loaded,,qode_grid_1300,footer_responsive_adv,hide_top_bar_on_mobile_header,qode-content-sidebar-responsive,qode-theme-ver-11.2,qode-theme-schmidt Ügyvédi iroda,wpb-js-composer js-comp-ver-5.2.1,vc_responsive
 

ekáer rendszer keretében történő bejelentési kötelezettségek szabályai 

ekáer rendszer keretében történő bejelentési kötelezettségek szabályai 

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása, mely rendszer 2015. január 1-jén indult próbaüzemmel. A 2015. március 1-jétől hatályos módosító szabályok szerinti bejelentést első alkalommal a 2015. március 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni. Az EKÁER szabályozás az alábbi esetekben eredményez bejelentési kötelezettséget: – útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozás. Útdíjköteles gépjármű: kizárólag a 3,5 tonnát (3500 kg-ot) meghaladó össztömegű tehergépkocsi. Tehát, ha más feltéteknek meg is felelne a közúti fuvarozás, de az 3500 kg alatti össztömegű tehergépkocsival történik, nem keletkezik bejelentési kötelezettség. Három eset van: 1) az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatal – CÍMZETT köteles belejelentésre; 2) belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitel – a FELADÓ köteles belejelentésre; 3) belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés – a FELADÓ köteles belejelentésre. A vevő is lehet bejelentésre kötelezett nem kockázatos termékek, valamint nem közvetlen végfelhasználó részére történő első ÁFA-köteles értékesítés esetén. A közúti fuvarozással járó, belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első ÁFA-köteles értékesítés esetén már a címzett, azaz a vevő is lehet bejelentésre kötelezett. Ha az árut a címzett fuvarozza (fuvaroztatja) el, akkor ő lesz a kötelezett.

Ez a rendelkezés 2015. április 1-jétől lép hatályba és kizárólag a nem kockázatos termékekre vonatkozik. Mentes az EKÁER bejelentési kötelezettség alól: – a nem kockázatos termékek esetén 2500 kg-ig és nettó 5 millió forintos értékhatárig. /2015. március 1. napján lépett hatályba a módosítás, mely a „vagy” kötőszó helyett „és”-t használ, valamint 2 millió forint helyett 5 millió forintos értékhatárt határoz meg, így mindkét feltétel együttes teljesülése esetén van lehetőség mentesülésre./ Ebben az esetben akkor is mentes a fuvar, ha útdíjköteles jármű szállítja. A kockázatos termékek felsorolását az 51/2014. NGM rendelet tartalmazza. Kockázatos termékek akkor mentesek a bejelentési kötelezettség alól, ha: – kockázatos termék tömege az 500 kg-ot és az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg. Az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felület eléréséhez az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót igényel. A bejelentést az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó az EKAER elektronikus felületén felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt. A törvényszövegben az szerepel, hogy „ugyanazon gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó termék”, azaz a gyűjtőfuvar esetén nyilvánvalóan nem kell a különböző címzettek részére szállítandó termékek súlyát vagy értékének összegét összeszámítani.

Csak az azonos gépjárművel, azonos feladó/címzett áruit kell egy termékegységnek tekinteni. Tehát nem az összes, a gépjárművel szállított áru súlyát vagy értékét kell együttesen figyelembe venni. Fontos, hogy az EKÁER számot a fuvarozási tevékenység megkezdéséig kell igényelni. A megigényelt EKÁER szám a megállapítástól számított 15 napig érvényes. Az EKÁER számról a fuvarozót vagy fuvarszervezőt tájékoztatni kell. Azonban, ha egy szállítmány a 15 napból kifutva érkezik meg, abban az esetben a 15 nap eltelte után új EKAER számot kell igényelni. Láncügyletek: Ha a terméket belföldön egymást követően többször értékesítik (láncügylet) úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák közúton, akkor az EKÁER szabályait arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, mely során a terméket fuvarozzák, azaz ebben az esetben a bejelentés nem megkerülhető.

Az ÁFA törvény szabályozásától eltérő pontosító rendelkezés, hogy amennyiben egy láncügylet közbenső szereplője, aki egyszerre feladó és címzett is, úgy tekintendő, mint aki a termék fuvarozását, vagy fuvaroztatását feladóként végzi.

A NAV az alábbi adatokat veszi nyilvántartásba:

• EKAER szám,
• feladó adatai (név, adóazonosító szám),
• felrakodás címe,
• címzett adatai (név, adóazonosító szám),
• kirakodás (átvétel) címe,
• a termék: megnevezése/ vámtarifaszám / bruttó tömeg kg-ban
• a közúti fuvarozásának indoka, ami lehet: termékértékesítés / termékbeszerzés/ bérmunka / egyéb cél,
• amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték.
• a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma,
• EU -> belföldre irányuló fuvarozás, valamint belföldi fuvarozás esetén a fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontja
• belföldről -> EU-ba történő fuvarozás esetén, a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja. A regisztrálandó adatok esetén 10%-ot lehet tévedni: a rendelet 10% tűréshatárt engedélyez a tömeg és érték adatok meghatározása során, csökkentve a szankcionálás veszélyét.

Szankciók: – ha az adózó a kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és a NAV az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. – amennyiben a NAV mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja. – a lefoglalásról a NAV jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

A bírságolásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket a NAV 2015. február 1-jétől alkalmazza, tehát az EKÁER rendszer bevezetését követően 30 napos türelmi időszak van, így mulasztási bírság és lefoglalás helyett figyelmeztetés alkalmazására kerül sor.

Az EKÁER szám igénylése ingyenes, azonban felmerülhetnek ezzel kapcsolatosan más költségek a vállalkozás számára, pl. a bejelentés során az adminisztrációban közreműködő munkavállaló foglalkoztatásának ellenértéke, stb. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) kógens (eltérést nem engedő) rendelkezéseket tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy szerződéssel, a felek megállapodása alapján nem lehet felülírni a bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

Tehát amennyiben a Társaságnak keletkezik valamely közúti fuvarozással kapcsolatosan bejelentési kötelezettsége, nem háríthatja át azt a másik félre.