SCHMIDT ÜGYVÉDI IRODA | A 2015. évi adótörvények változások következtében a kapcsolt vállalkozás fogalma bővült.
385
post-template-default,single,single-post,postid-385,single-format-standard,qode-quick-links-1.0,ajax_fade,page_not_loaded,,qode_grid_1300,footer_responsive_adv,hide_top_bar_on_mobile_header,qode-content-sidebar-responsive,qode-theme-ver-11.2,qode-theme-bridge,wpb-js-composer js-comp-ver-5.2.1,vc_responsive
 

A 2015. évi adótörvények változások következtében a kapcsolt vállalkozás fogalma bővült.

A 2015. évi adótörvények változások következtében a kapcsolt vállalkozás fogalma bővült.

E szerint kapcsolt vállalkozásnak fog minősülni az eddigieken túl az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. A jogszabály alapján kapcsolt vállalkozásoknak kell tekinteni azon társaságokat is, ahol az ügyvezető személye azonos, függetlenül a tulajdonosi jogok meglététől, vagy annak mértékétől. 2015-től azon vállalkozások, amelyeknél személyében azonos az ügyvezető, igazgatóság (az egyéb feltételektől függetlenül), kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, és így figyelemmel kell lenniük a transzferár szabályokra, az egymás között megvalósult ügyletek piaci árára.

Fontos, hogy ezen vállalkozások ne feledkezzenek meg az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségről sem. A törvény 23. § (4) bekezdésének b) pontja alapján, a kapcsolt vállalkozásoknak, a közöttük létrejött első szerződéskötés időpontját követő 15 napon belül, a szerződéskötés tényéről bejelentési kötelezettségük van.

A Tao. törvény 4. § 23. pontja szerint a kapcsolt vállalkozás fogalma: “a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.”